Miért mondom, hogy ne ’csak’ sportolj…?

Hiszen, ha valaki heti 3 alkalommal mozog, az már óriási lépést tett az egészsége megőrzése érdekében. Ez tökéletesen igaz. Mindenképpen támogatom a rekreációs sportot, ami a jól-létünket fokozza és motivál bennünket. Kikapcsol, örömöt szerez, illetve kiemel a hétköznapi monotóniából. Ez egy fajta ’én’ idő, amit fontos megadnunk magunknak; a testünknek, a lelkünknek, azért, hogy adni tudjunk a nap többi részében a ’világnak’.

Akkor pedig minek fejlesszünk?

Mi szükség van arra, hogy jobbak legyünk valamiben, akár egy sportban? Miért szenvedjünk? Mert a sportban való fejlődés általában szenvedéssel jár. Legfőképpen fizikai fájdalmat jelent. Lehet, hogy azt gondolja valaki, hogy elég neki a napi megküzdésből, fájdalomból. Nem akar már a pihenő idejében is szenvedni. Megértem.

De mégis azt mondom, hogy fejlessz! Fejlődj! Legalább egy héten egyszer. Legalább egy héten egyszer menj el a fájdalom küszöbödig. Tapasztald meg a fizikai határaidat. És észre fogod venni, hogy ez a határ egyre távolabb kerül. Egyre tovább bírod, egyre erősebb vagy. Hamarosan többet kell dolgoznod azért, hogy elérd a fájdalom küszöbödet. Szó szerint tágítod a határaidat. Szó szerint egyre erősebb vagy.

A fejlődésed fogja meghozni az inspirációt, ahhoz, hogy tovább lépj!

És itt jön a lényeg! Mivel minden mindennel összefügg, ez a fajta „tágulás” meg fog jelenni az életed egyéb területein is. Legfőképpen a mentális tűrőképességed lesz nagyobb. Jobban fogod kezelni a napi stresszt, könnyebb lesz elviselni a nyomást, ami rád nehezedik a hétköznapokban. Ha pedig Neked könnyebb, akkor a hozzád tartozóknak, a körülötted élőknek is könnyebb lesz az élete!:)